Szervezet közlemény

George Taylor körbejárta Crowleyt

Crowley a maga nyolc elektorával nagyon fontos mindkét párt számára, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy mindkét párt rengeteg időt tölt itt. George Taylor is visszatért a megyébe, és keményen kezdett kampányolni. Először Cedar Rapidsban állt meg a T-Team, hogy találkozzon a vidéki kisváros lakóival. Délután tartotta meg gyűlését a párt elnökjelöltje a programjáról, és a választás fontosságáról beszélt. „Ezen a választáson részt kell venni, hiszen ma lezárunk egy korszakot, és megkezdjük az önálló létünket. Ez egy igen fontos vízválasztó lesz, ez a választás, hogy merre fogunk elindulni. Remélem, Önök is tudják, hogy melyik a helyes út…” A beszédében kitért az agrárium és az élelmiszeripar ipar fontosságára is, amely Crowleyban nagyon fontos téma. „Ha én leszek az elnök, a farmerek állami támogatásban fognak részesülni, hogy minél jobb termékeket készíthessenek a piacokra, és azért fogok dolgozni, hogy a régióban is kiemelkedő szerepük legyen az élelmezésben.”

A következő megálló Davenport volt, este kezdődött a rendezvény, ahol a lakosokhoz intézett hosszabb beszédet. Mint elmondta, most olyan embert kell megválasztani elnöknek, aki minél hamarabb képes lesz kezelni a gazdasági válságot, aki munkahelyeket képes teremteni, aki tiszteli a versenyt a gazdasági szférába, aki nyitott a társadalmi problémák kezelésére. „A progresszívak munkaalapú társadalmat akarnak építeni, ahol azokat, aki nem dolgozik, kivezénylik közmunkában utcát söpörni, vasutat építeni, követ fejteni…olyan munkákat akarnak Önökkel végeztetni, amit a börtönben büntetéseket töltők végeznek szerte az egész Egyesült Államokban…ez megalázó, nem is kicsit. Én munkanélküli segélyt adnék, és munkahelyeket teremtenék. Amíg a liberális munkaalapú társadalmat építenének, én szolidáris társadalmat fogok, ahol nem fog senki se olyan munkát végezni, amely megalázó, ahol senki nem fog éhen halni, és ha valakiben van akarat, bármit elérhet.” Véleménye szerint nagyon álságos a Progresszív Párt kampánya, amely nap mint nap azt sulykolja, hogy a konzervatívok nem szeretik a szegényeket, és az első adandó alkalommal lemondanának róluk. „Ez persze nem igaz! Mi munkahelyeket, jól működő oktatást, exportlehetőséget akarunk biztosítani az országnak, addig ők olyan munkára kényszerítenének tömegeket, amelynek nincs gazdasági haszna, és amely, ha befejeződik, a munkanélküli ismét munkanélküli lesz. Azt gondolják, tényleg ez a megoldás? Szerintem nem. Ez csak egy pótcselekvés, hiszen a mai napig nem kaptunk arra választ, hogy miként lendítenék fel a magánszektort, csak azt tudjuk, hogy adókat akarnak kivetni vállalatokra, és a bankokra, amelyekkel ismét válságot fog teremteni, hiszen ha a bankokat megadóztatja, visszafogja az üzleti célú hitelkihelyezést, amiből a vállalatok fejleszthetnének, ergo nem lesznek fejlesztések.”

A következő megálló Waterloo volt, ahol más másodjára kampányolt a konzervatív politikus. Reggel kilenckor sajtótájékoztatóval kezdett a politikus, aki az összegyűlt riporterek előtt keményen kritizálta a progresszívakat: „Ők folyamatosan negatív támadásokat intéznek ellenünk. Thomas Kane meghazudtolja saját magát, Ed Glover pedig kétségben vonja az intézményes demokrácia elemeit, most éppen a médiumok szabadságát, elfogulatlanságát. Ez egy nagyon rossz út, és ezzel csak lerombolja annak a kemény munkának az eredményét, amelyet az elmúlt években fektettünk le. Nagyon rossz lenne, ha a választók nagy tömegei nem bíznának meg ezekben az alapvető, demokratikus eszközökben.” Véleménye szerint nagyon rossz üzenete lesz, ha Ed Glover egy választói csoport nem fogja elfogadni a választási eredményeket sem akkor, ha túl szoros lesz, sem akkor, ha nagy győzelmet arat a Reform Párt. „Nagyon félek attól, hogy nem ismerik el a vereséget. Ha én vesztek, én elfogom.”

Ezután ellátogatott a helyi értelmiségi körbe, ahol közel ötszáz ember előtt beszélt a terveiről, éppen arról, amelyről kérdezték. Külön foglalkoztatta a jelenlévőket a megyék autonómiájának a kérdése. „Ebben továbbra is azt képviselem, amelyet már évekkel ezelőtt. Nagy autonómiát kell kapni a megyéknek azokban az ügyekben, amelyeket a helyiek tudnak leginkább megoldani. Éppen ezért nem kívánhatja senki, hogy ebbe beleszóljon a központi kormányzat.” Elmondta, hogy elnökként támogatni fogja, hogy bizonyos mértékben a megyék is vethessenek ki adókat, de lehetőséget kíván adni nekik, hogy az oktatásban is kifejtsék a véleményüket, jóllehet, ott a központi kormánynak nagyobb szerepet kíván adni, mint ami eddig volt. Azt is elmondta, hogy dolgozni fog a szegregáció témáján, ami „egy nagyon bonyolult, több szálon futó politikai és társadalmi probléma, amelyet a megyék bevonásával kell megoldani.” Ugyanakkor nem fogja hagyni, hogy akár a törvényhozás nyomására olyan törvényt fogadjanak el a képviselők és a szenátorok, amely sérti a megyék státusát. „Meg fogom vétózni, elnökként erre van jogom.” Reményét fejezte ki, hogy számíthat a vidéki értelmiség támogatására, hiszen „a harcunkat eddig is közösen vívtuk, és ez ezután se lehet másképp. Önök segítettek az előválasztás folyamán, remélem, rászolgáltam a támogatásukra.” Ezután még egy órán át beszélgetett a jelenlévőkkel.

Délután tartotta meg rendezvényét, amelyet kampányzáróként harangoztak be, várhatóan már többször nem jön a városba a konzervatív jelölt. „Hadd mondjam el Önöknek, milyen nagy élmény volt itt járni, milyen jól éreztem magam, mennyire élveztem a waterlooi kampányomat. Itt olyan rendes és tisztességes emberek laknak, mint Cironia többi részén, itt is sokat foglalkoztatja Önöket az ország sorsa, és remélem, hogy jó döntést fognak hozni november kilencedikén.” Elmondta, hogy a vidék gondjaira megoldást hosszú távon csak a Reform Párt kínál, ami valódi megoldásokat fog eredményezni. Emellett méltatta ellenfelét is, Frank Underwoodot. „Frank Underwood egy higgadt, nyitott rendes liberális, egy hazafi, aki ugyanakkor olyan személyekkel vette magát körbe, akik szemernyit sem tisztelik a demokratikus berendezkedést, nem tisztelik az ellenfeleiket, ehhez jön még a mérhetetlen demagógia és populizmus is, amelyet minden rendezvényen hallunk tőlük. Mutassuk meg nekik, hogy ezzel itt nem lehet választást nyerni. Mutassuk meg nekik, hogy a cironok arra vágynak, hogy valódi, szakpolitikai vitákban szólítsuk meg őket, mutassuk meg nekik, hogy Önök nem értetlen kisgyerekek, akik nem értik a gazdasági folyamatokat!” Véleménye szerint a választások után, ha ő lesz az elnök, mindenképp leül tárgyalni a progresszív törvényhozókkal, „hiszen csak együtt, közösen sikerülhet.”